Folyóvízi praktikák 2. részDuna vagy Tisza?

Folyóvízi praktikák 2. részDuna vagy Tisza?

Nagyon érdekes kérdést kaptam Kovács István szegedi olvasónktól, amelynek megválaszolása megér egy „misét”, pontosabban egy teljes cikket. István kérdése így hangzik: „[d]Látom írásaiban, hogy kedveli a folyóvízi horgászatot, sokat horgászik a Dunán. Én Szegeden a Tisza mellett lakom, nagyon szeretek én is a folyón horgászni. Volt már szerencsém a Dunán is próbálkozni, de nekem közel sem voltak olyan fogásaim, mint amilyeneket az Ön írásaiban látok. Több kérdés motoszkál bennem, amelyre megköszönném, ha válaszolna: 1. Ön szerint melyik folyóban él több hal? 2. A Dunán bevált módszerek a Tiszán is eredményesen használhatók? 3. Milyen etetőanyagot, csalit javasol az eredményes tiszai békéshal horgászathoz?[-d]”

Ebben az évben több alkalommal is volt szerencsém a Tisza különböző szakaszain horgászni, így van némi összehasonlítási alapom. Többnyire horgászversenyre készülve jutottam el az új területekre, és kizárólag keszegfélékre horgásztam. A „melyik folyóban él több hal?” kérdésre válaszolva meggyőződésem, hogy a Tiszában több a hal, mint a Dunában. Lényegesen nagyobb a halak darabszáma, azonban az egyedsúly kisebb.

Jellegzetes tiszai keszegzsákmány

A keszegfélék - főként a dévérkeszegek - átlagsúlya kisebb, mint a Dunán. Elképesztő mennyiségű karikakeszeg, laposkeszeg és bagolykeszeg él a Tiszában. A Dunán ezekkel a halakkal lényegesen ritkábban lehet találkozni. Ami meglepetés volt számomra, hogy - bár nem horgásztam rá céltudatosan - többször is akasztottam megfoghatatlan méretű pontyot keszegezés közben.

A Tímáron megrendezett horgászversenyen - a Dunán is bevált praktikákat alkalmazva - sikerült az első helyet megszereznem

Igaz, Kiskörén az országos bajnokság döntőjében (a legjobbkor!) sikerült egy 2.950 grammos tükörpontyot szákba terelnem. (Ekkor 3 óra alatt 33.150 gramm halat sikerült fognom, amely 110 db karikakeszeg + 1 ponty volt.) Mindez egyértelműen azt jelzi számomra, hogy ponty is lényegesen több él a Tiszában, mint a Dunában.

A Kiskörén megrendezett Országos Bajnokság döntőjében (3 óra alatt) 33.150 gramm halat sikerült fognom. A 110 db karikakeszeg színültig töltötte a 40 literes dézsát, és ehhez jött még a szép ponty. Ez a nem hétköznapi fogás is bizonyítja, hogy nagyon sok hal él a Tiszában!

A Tisza lassabban folyik, viszont átlagmélysége nagyobb, mint a Dunáé. A lassan áramló vizet könnyebb meghorgászni, könnyebb a benne élő halakat megfogni. Talán kevesebb helyismeretet is igényel, könnyebb tanulópálya, mint egy gyorsfolyású dunai szakasz.

A rakós botos horgászat a Tiszán is különösen eredményesnek bizonyult
Az eredményes horgászat alapfeltétele a pontos, koncentrált etetés

A Dunán bevált finomszerelékes módszerek természetesen a Tiszán is bevethetők. Elsősorban a rakós botos és a feeder technikára gondolok. A lassan áramló, mélyvizű Tiszán azonban nagyon sokan eredményesen alkalmazzák a bolognai botos módszert is, amely nagyon hatékony az úszós keszegfogásban, miközben ha horogra akad egy ponty, nagy eséllyel vehetjük fel vele is a küzdelmet.

A Tiszában sokkal több az apróbb keszegféle
Leggyakoribb a karikakeszeg…
… és laposkeszeg
A merítőháló itt kevesebbet dolgozott

Végül, de nem utolsósorban a bevált etetőanyagok és csalik tárháza nagyon hasonlít a Dunán is eredményesen használható finomságokhoz. A Tisza tímári szakaszán megrendezett Szűcs Attila emlékversenyen ugyanazt a keverékemet használtam, mint amellyel a Dunán is keszegezek. Itt is nagyon tetszett a halaknak, amelyet mi sem bizonyt jobban, hogy sikerült ezt a versenyt is megnyerni! Csupán a sóder (nehezítő anyag) mennyiségét kellett a felére csökkenteni, mint amit a Dunán használok. A főtt búza mellé pedig dobozos csemegekukoricát is raktam a keverékbe, illetve az etetőanyag mellett (egy átlagos, 3-4 órás horgászat során) 1-2 liter sóderrel nehezített ragasztott csontit is bevetettem. Íme, a nyerő recept:

A Dunán bevált etetőanyagom a Tiszán is bizonyított!

Folyóvízi keszeges keverék

  • 2 kg VDE Professional Formula Bream
  • 2 kg VDE Record Breme
  • 250 ml VDE Liquid Plus Brasem
  • 0,5-1 kg PV1
  • 1,5-2 kg sóder
  • 2-3 evőkanál sárga bojli színező por
  • 0,5 liter forrázott csontkukac
  • 0,5 kg főtt búza
  • 1 doboz csemegekukorica
  • +1-2 liter sóderrel nehezített ragasztott csontkukac

A menü ragasztott csontkukaccal vált teljessé

A nyerő csali a tiszai keszeghorgászat során egyértelműen a csontkukac. Ha azonban a termetesebb karikakeszegekre, esetleg pontyra pályázunk, 1-2 szem csemegekukoricával érdemes csalizni. Ritkábban lesz kapásunk, de a „bónuszhalak” sem maradnak el!

Írta: Döme Gábor
Fotók: Takács Péter, Tóth Ferenc, Csapi Károly, Nagy Gábor

Kommentek
Partnerek
Kiemelt partnerek:
Média partnerek: