A classic feeder 10. rész – Őszi dunai horgászat

A classic feeder 10. rész – Őszi dunai horgászat

A klasszikus módszer a legtöbb állóvízen háttérbe szorul a methoddal szemben, ám folyóvízen ez pont fordítva van. A gyorsan áramló vízben a hosszú előke sokkal eredményesebb, elsősorban a keszegfélék és a márna horgászatához. Ebben az epizódban a Duna szilaj halait veszem üldözőbe és mutatom be a folyami horgászat alapjait. Egy biztos, az előzőekben tapasztalt finomszerelékes horgászat ennél a módszernél egy kicsit „keményebb” lesz!

No de mitől is keményebb ez a fajta technika? Ahhoz, hogy ezt megértsük, először az áramló vízben történő horgászat alapját kell elsajátítani. Ennél ugyanis az a legfontosabb, hogy a végszerelékünket stabil helyzetbe tudjuk hozni és a csalit úgy felkínálni, hogy az megálljon. Annak érdekében, hogy ez megtörténjen, először is akkora, olyan nehéz kosarat kell választani, amely az éppen aktuális sodrásban elégnek bizonyul. A meghorgászandó távolságot is elsősorban ez határozza meg, hiszen a mederben jóval nagyobb a sodrás, mint a partszélben, ráadásul minél messzebb horgászunk, annál nagyobb zsinórszakaszba kapaszkodik bele az áramlás, és elsősorban ez az erő vonszolná el a végszereléket. Általában elsőre 30-40 méteres távolságnál többet nem is érdemes választani.
A bevezetőben már említettem, hogy ez hiába classic feeder technika, nem a finom szerelékről szól. Ennek oka, hogy itt mindent alá kell rendelni annak, hogy bevethető legyen a kívánt tömegű etetőkosár. Így aztán, ha a bot erős, akkor ahhoz kell igazítani mindent. No de lássuk lépésről lépésre, hogyan épül fel ez a rendszer!

Hatalmas vízterület, melynek horgászata igazi kihívás!
Az elsődleges szempont, hogy be tudjuk juttatni a végszerelékünket a kívánt távolságba

Felszerelés
A horgászbot, amelyet előszeretettel használok folyóvízi horgászataim során, az a By Döme TEAM FEEDER Master River 395RXH. Ez egy brutál erős horgászbot, amellyel akár a 350 gramm össztömegű végszereléket is be lehet vetni. Sőt, mivel a folyami peca általában partszéli horgászatról szól, ennél nehezebb kosár is eldobható vele. A bot dobósúly-tartománya miatt teljesen érthető, hogy fárasztás közben sem fog karikába hajolni a halak alatt, mégis kellően rugalmas ahhoz, hogy a harmonikusan összeállított végszerelékkel könnyedén megfoghatók legyenek a halak. Orsó tekintetében nem válogatós ez a műfaj, a lényeg, hogy mi komfortosnak érezzük. Nekem egy Master Long Cast került ebben az esetben a botra, elsősorban azért, mert gyorsfékjét nagyon kedvelem, és nem vagyok a nagyméretű orsók ellen sem. A főzsinór viszont áramló vízben történő horgászat esetén nem szabad, hogy vastag legyen, 0,20 mm-es a javasolt, de a gyakorlatlanabb vagy erősebb kezű pecások inkább válasszák a 0,22 mm-es változatokat. Én is így tettem!

Ha folyóvízi horgászatról van szó, akkor a By Döme TEAM FEEDER Master River 395RXH a jó választás
Ezzel a bottal a nagy tömegű kosarakat is könnyedén be tudjuk vetni
Fontos, hogy halfárasztás során se legyen durung a bot
A pontosságot és a biztonságos dobást szavatolja a bot gyors csillapítása, aminek következtében a spicc a dobás irányába beáll, nem rángatózik
Olyan orsót kell a botra tenni, amelynek segítségével gyorsan tudjuk beszedni a végszereléket, és fárasztásnál is megbízható
A Master Long Cast orsó gyorsfékje sokat segít a márnák gyors kirohanásainak megfékezésében

Kosarak
A bevetendő végszerelék lelke ebben az esetben is az etetőkosár. Számos folyóvízi modell érhető el a kínálatunkban, melyek mindegyike más-más szituációra való. Abban azonban megegyeznek, hogy a talpukon kapaszkodók vannak elhelyezve, amelyek segítenek stabilizálni az aljzaton a végszereléket. Elsősorban a Barbel River és a Big River modelleket kedvelem, melyek alagút formája szépen belesimul az aljzatba, és befogadóképességüknek hála komoly mennyiségű eledelt lehet egy dobással is bejuttatni. Ezek elsősorban a pörgős, ütemes pecákra valók, míg a statikusabb, lassabb horgászatokhoz az Alcatraz nevű változatot javaslom, amely tulajdonképpen egy folyóvízi „window” kosár, melyből csak lassan tud kiszabadulni a ragasztott csonti vagy az etetőanyag.

A Haldorádó folyóvízi kosaraiban közös, hogy talpukon kapaszkodást segítő karmok találhatók
Ezek a karmok beleállnak a kavicsos mederbe és stabilizálják a végszereléket
Az is fontos, hogy olyan kosarat válasszunk, amellyel kellő mennyiségű csalogatóanyagot tudunk bejuttatni

Végszerelék
A végszerelék kicsit eltér a megszokott hosszú előkéstől, de maga az alapelv ugyanaz. Ennél a technikánál ugyanis a teherbírás mindennél fontosabb. Éppen ezért szükségeltetik a 0,20 mm-es fonott dobóelőke, amelyre egy erősített, nagyon masszív karabinert érdemes tenni, amely bírja a nehéz kosár következtében ránehezedő terhelést. Ezt követi az ütköző, majd egy erős forgó, amelybe az erőgumi került bekötésre. Ez utóbbinak is erősebbnek kell lennie, mint amit a halak mérete megkívánna, ám fontos, hogy rugalmas legyen. Egyrészt az erős botot kell kompenzálnia, másrészt a nehéz kosár himbálózása miatti rángatózást is csökkentenie kell!
A gumi végére egy csomó van kötve, melyre vagy a toldót kell hurkolni, vagy egyből a horogelőkét. Ezt a helyzet határozza meg. Van, amikor kell akár 1,5 méteres előkét is bevetni, de előfordulhat, hogy a 70-80 cm is elegendő. 

Az erős, masszív csúszó karabiner nagyon fontos eleme a folyóvízi végszerelékeknek
Az általam használt karabiner és a kedvenc, folyóvízre ideális erőgumim
A 20-25 centi hosszú erőgumit a kosár alatti forgóba kell kötni
A megfelelő erőgumi a fárasztás során megnyúlik, de mindenképp rugalmas marad
Szükség is van a rugalmasságra a végsőkig harcoló márnák fárasztása során
Folyóvízi horgászathoz olyan horog kell, amely könnyű, erős, nem hajlik ki!
Ez a forma tökéletes a csontkukacos horgászatokhoz
A kavicsos aljzat és a folyami halak kemény szája megköveteli a tökéletes hegytartó képességet

Etetőanyag
Az etetőanyag kiválasztását mindenképp a helyi viszonyokhoz kell igazítani. A mélyebb, lassabb folyású területeken, ahol dévérkeszegek is élnek, jó lehet a Nagy Dévér kaja, míg a gyors, húzós, kavicsos aljzatú helyeken, ahol paduc, szilvaorrú keszeg és márna a domináns lakó, ott inkább a sós ízű, sajtos aromájú etetőanyagokat érdemes preferálni, mint például a Sajtos Bajszos. Bármelyiket is választjuk, mindenképp lehet bele tenni bőségesen aromát, mert folyóvízen messziről kell az etetésünkre csalogatni a pikkelyeseket.
A kaját némi főtt búzával is érdemes dúsítani, mert az apró és nehéz magvak jobban megmaradnak a kavicsok közt, mint a csemegekukorica.

A Sajtos Bajszos jó választás, ha márnát szeretnénk fogni
Pirosas árnyalatú, sós ízű, sajtos aromájú etetőanyag
Az Aroma Tuning - Sajtos Bajszos minden folyóvízi kaját képes felturbózni
Az átrostált etetőanyagba érdemes némi főtt búzát is tenni

Élő csali
Ennek megválasztása is a megfogható halakhoz igazítandó. A dévérkeszeg szereti a nagy mennyiségű gilisztát, míg a „pirosabb úszójú” halak a csontkukacért rajonganak. Ebből egy komolyabb horgászatra akár 2-3 litert is érdemes beszerezni. Ezt ragasztva kell az etetőkosárba tölteni. A kimosódó csontik elkapkodása közben ugyanis a halak a horgon lévő csonticsokrot is bátran behabzsolják.
A ragasztás folyamata olyan művelet, amire nagyon oda kell figyelni, mert ennek kulcsszerepe van az eredményes folyami horgászatok során. A következő képsorozat lépésről lépésre mutatja be a csonti előkészítését, és ragasztását.

A fűrészporos csontit mindenképp meg kell tisztítani ragasztás előtt
Első lépés, hogy egy rostán ki kell szitálni a fűrészpor nagy részét a csontik közül
Folyóvízen érdemes színes morzsát is a csonti közé szórni ragasztás előtt
Lehetne tisztább is, de így már alkalmas a ragasztáshoz
Vízpermetezővel kell kissé megnedvesíteni a lárvákat
Ezt követően mehet rá a csontiragasztó
Kis rázogatás és kevergetés után így összeáll a csonti, lehet gombócolni
Íme, a menü!
A csali természetesen csontkukac!

Horgászat menete
A horgászat első lépése, hogy üres kosárral bedobunk arra a távra, amit szeretnénk meghorgászni, majd kiakasztjuk a zsinórt a klipszbe. Ezt követően addig kell variálni az etetőkosár méretével, míg meg nem találjuk azt, amely bedobva szépen leér a fenékre, ott megáll, és nem csúszik tovább. Ezt a spicc mozgásából lehet érzékelni. Ha be-belazul a spicc, akkor a kosarunk mozog, így érdemes egy számmal nehezebbet feltenni. A túlságosan nehéz kosár sem jó, ugyanis minden egyes plusz gramm tovább növeli a halvesztés veszélyét. Én akkor szoktam jónak vélni a kosár tömegét, ha mozdulatlanul áll, ám kicsit meghúzva a spiccet azonnal elmozdul a helyéről és továbbcsúszik.

Akkor jó a megválasztott kosár, ha bedobás után szépen beáll és nem mozdul meg a spicc
Egy ideig eltarthat, mire megtaláljuk az optimális méretű kosarat, de később megtérül a fáradozás!
Az ilyen sóderos mederben a karmos kosarak használatával lehet spórolni a kosár tömegén, mert sokkal stabilabbak, mint a sima talpú modellek
A „húzós”, kavicsos aljzatú részeken számos halfaj megtalálható, mint például a szilvaorrú keszeg…
… a paduc…
… vagy éppen a márna

A stabilitás nemcsak az eredményes horgászatot és a pontosságot biztosítja be számunkra, de csökkenti az elakadás veszélyét is. Minél instabilabb a végszerelék, annál könnyebben vonszolódik be a kövek közé vagy az aljzat egyenetlenségeibe, ahonnan sajnos nem mindig van kiút.
A horgászat elején elsősorban etetőanyag és csak kevés ragasztott csonti kerül a kosárba, ám ahogy épül a peca, és érezhetően már sok hal van előttünk, úgy lehet emelni a csontkukac arányát. Ahogy megfogjuk az első márnát, onnantól kezdve pedig az sem baj, ha kizárólag ragasztott légylárvát dobunk.

A TORNADO Activator Spray - Rokfort Sajt hasznos tuning a folyóvízen, főleg márnázások során
Bőségesen lehet nyomni a csontira és a kosárra is, itt nem lehet túltolni az aromát!
Ahogy a ragasztott csontit sem, hiszen rengeteg az éhes száj
Amikor már sok hal van előttünk, ne spóroljunk a csontival, mert gyorsan kiürülhet a helyünk, ha nem adunk nekik enni
Valahogy így!
Ezek a torpedók nagyon falánk halacskák!
Ebből a méretből sokat lehet fogni

Rendkívül szórakoztató és mozgalmas horgászat ez, ha jókor vagyunk jó helyen, maradandó élményeket tud szerezni. És itt nemcsak a kapásokról, hanem a sokféle halról, a bizonytalanságról és a természeti adottságokról is beszélek! Remek érzés, ha a látótávolságon belül az egyetlen horgász te magad vagy, és csak a Duna „lötyögése”, valamint a hajók zúgása zökkent ki a horgászat monotonitásából. Próbáljátok ki, nem fogjátok megbánni!

Rendkívül aktív ez a fajta horgászat
Tulajdonképpen egész nap csak dob és fáraszt az ember, ha jókor, jó helyen veti be a horgát
Gyönyörű halak lakják a folyót
Vigyázzunk a halakra!
Az alábbi film nemcsak informatív, de nagyon látványos és akciódús is lett

Írta: Sipos Gábor
Fotó, videó: Bank Bálint

* Amennyiben nem jelennek meg a kommentek, úgy szükséges a böngészőben bejelentkezni a Facebook profiljukba!

10másodperc múlva átirányítunk a fizetési felületre.