Az oldal sütiket használ a megfelelő működés érdekében. Elfogadom Süti kezelés
Univerzális csomókkal ismerkedhetünk meg a sorozat jelenlegi részében. Ezek a csomók használhatók füles horgokhoz, műlegyekhez, forgókapcsokhoz és akár jigfejekhez is. A csomók kiválasztásánál fő szempont volt az egyszerűség, a könnyű kivitelezhetőség.
A tandemhorgos szereléket elsősorban a pergető horgászoknak ajánljuk élettelen csalihallal történő horgászathoz. Van azonban egy másik - több mint egy évszázaddal korábbi - használata is, mégpedig úszós szereléken. Elsősorban gilisztával csaliztak az úszós készségen és a célhal a sügér volt. A két horog távolsága tetszés szerint változtatható a csali méretétől és felkínálásától függően. Ennek az összeállításnak a legfontosabb részét készítjük el, a kéthorgos szereléket.
A dobóelőke - ahogyan a neve is mutatja - a szerelék nagyobb távolságra történő bejuttatásakor lesz segítségünkre. A dobóelőke meggátolja, illetve kiküszöböli a vékony főzsinórunk elszakadását, amit a dobás kezdeti fázisában fellépő nagy erőhatás okozhat.
A füles horgokkal foglalkozó kötéssorozat ezen újabb részében rendkívül egyszerűen köthető csomókat mutatok be. Mindhárom csomó ugyanabból a kiindulási pontból kezdődik, és az azt követő lépések is nagyon egyszerűek. Ezeket a csomókat használhatjuk füles horgokhoz, műlegyekhez és műcsalikhoz egyaránt. Ezek a kötések mindegyike egy-egy fülben csatlakozik a horoghoz, illetve műcsalihoz, ezáltal nagyobb mozgásszabadságot biztosít csalinknak.
A gyűrűsbotos horgászataink során nagyon sok alkalom adódik, amikor a főzsinórunk egy bizonyos pontjára oldalfület kell kötnünk. Oldalfülbe leggyakrabban horogelőkét csatlakoztatunk valamilyen módszerrel (pl. Clinch csomóval vagy egyszerűen a két fület átbújtatjuk egymáson). A mai részből két nagyon könnyen, akár éjszakai horgászat során is megköthető csomót ismerhetünk meg.
A mormiska (jelentése Gammarus) elnevezés az orosz nyelvből ered, ami nem csoda, hiszen a módszer a 19. században alakult ki Oroszországban, és széles körben alkalmazzák ma is a volt Szovjetunió országaiban, illetve Skandináviában. A módszer létjogosultságát mi sem bizonyítja jobban, hogy 1997 óta mormiskázó világbajnokságot is rendeznek! Most e különleges csali többféle módon történő damilra erősítését ismerhetjük meg.
Mindkét csomót a műcsalis horgászok alkalmazzák. A not-a-knot csomó, mint ahogyan a neve is mutatja, valójában nem is egy csomó. Egy egyszerű kis hajlított fémszál szükséges a létrehozásához. A drop shot csomót elsősorban a feketesügér-horgászok alkalmazzák az ún. drop shot rig nevű végólmos szereléken. Természetesen nem csak feketesügérezők, hanem más halfajt megcélzó műcsalis ragadozóhal-horgászok is haszonnal alkalmazhatják ezt a rendkívül egyszerűen köthető csomót.
Két nagyon hasznos és egyszerű kötést szeretnék bemutatni, a Palomar és a Rapala csomót, amelyek elsősorban a műcsalis horgászok kedvencei. A Palomar csomót füles horgok vagy műlegyek előkéhez történő kötésére használják. A Rapala csomó elsősorban műcsali felkötésére való, mert ezzel a csali szabadon, sokkal természetesebb módon mozoghat, mint egy fix kötésnél.
A knotless knot - vagy ahogyan pontyos berkekben nevezik, a KK knot - csomó nélküli csomót jelent. Talán túlzás nélkül állíthatjuk, hogy az egyik, ha nem a legfontosabb bojlis horogrögzítő csomó. Természetesen nem csak a bojlisok használhatják, sokféle módszerhez alkalmazható, abban az esetben, ha füles horgot használunk.
A legyezőhorgász kötéseket ismertető cikkem második részében a műlégy elkötéséhez használt kétféle félcsomó, a rövid és a sokmenetes, úgynevezett hosszú félcsomó kötésével ismerkedhetünk meg.
Hazánkban a legyezőhorgászat a többi horgászmódszer árnyékában bújik meg. Sajnos kevés olyan pisztrángos és domolykós vizünk van, amely mindenki számára könnyen elérhető lenne egy hétvégi horgászkirándulás alkalmával. Mégis van egy maroknyi lelkes legyező tábor, akik szeretnék ezt a csodálatos módszert népszerűsíteni. Ehhez a munkához kívánok én is hozzájárulni, néhány hasznos legyezőcsomó bemutatásával. Az első részben az előke legyezőzsinórhoz kötését mutatom be.
A tengeri csomókat bemutató utolsó fejezet két véghurok kötését mutatja be. A Spider csomó egy egyszerűbben kivitelezhető, de kevésbé teherbíró csomó, mint a Bimini. Az utóbbi kötéshez egy kis kézügyességre is szükség van, az instrukciók követése mellett.