Horgok története
A nyár legjava zajlik, a 30 Celsius-fok fölötti kánikula szinte mindennapos az országban, ami így is van rendjén. Bár a hőség miatt van némi nyűgje a dolognak, de ilyenkor egy kicsit még jobban élvezem, úgymond még felszabadultabban élem meg a laza, napfényes horgászatokat, mint máskor. Sok hatékony megoldás létezik erre az időszakra, alapvetően érdemes a különféle stratégiákkal, csalogatóanyagokkal kísérletezni, azonban rendszeresen tapasztalható, hogy az ideálisnak tűnő körülmények ellenére a víz már-már túlzottan meleg, a halak finnyásan táplálkoznak, ezért spicceink alig akarnak mozdulni… Ekkor jó, ha van egy olyan kiinduló alapunk, ami a maga egyszerűségéből adódóan az efféle a helyzetben is képes sikerre váltani igyekezetünket.
Sorozatom második részében egy igazán különleges orsót szeretnék nektek bemutatni. A Tokoz Roen II sokáig szolgált, hiszen két tulajdonosa is volt és rengeteg hallal vette fel a harcot. Amikor hozzám került, korántsem úgy festett, mint új korában. Én mégis megcsodáltam és alig vártam, hogy közelebbről is megismerjem ezt a veterán modellt!
Két horgásztúra között szeretek némi figyelmet fordítani a helyben lévő, könnyebben elérhető vizekre, amelyek néha igen meglepő eredményeket tudnak produkálni, ha kellően felkészültek és elszántak vagyunk. Legutoljára egy kisebb „házi tesztet” hajtottunk végre szeretett kis egyesületi vizünkön, amely nagyon pozitív eredményeket hozott, e horgászat tapasztalatait szeretném megosztani.
10másodperc múlva átirányítunk a fizetési felületre.