Az oldal sütiket használ a megfelelő működés érdekében. Elfogadom Süti kezelés
Ezt a mondást a Haldorádó Pontyhorgász Napokon hallottam, és nagyon megtetszett. Nem vagyok, profi horgász, egy vagyok csupán a több ezer átlagos (amatőr) horgász közül, de úgy érzem, hogy van mit átadnom a fiamnak. Hisz nincs is annál nagyobb öröm, mint amikor apa és fia együtt horgászik. Kisfiammal, Bendegúzzal egy két nap horgászatot terveztünk egyhetes eltolással, így megcéloztunk két szombatot áprilisban. Bendi karácsonyra kapott egy igazi „tekerős botot”, ép ideje volt kipróbálni. Nekivágtunk hát ennek a közös kalandnak: majd meglátjuk, mennyire lesz sikeres, és hogy ki kitől és mit tanul.
Pedig fontosak, csak most nem az a kérdés, hogy hogyan és mivel (hiszen itt és most, azt már tudnod kell, Apa!), hanem hogy kinek! Nem vagyok novellista, vagy legalábbis nem gondolom magam annak, de ilyenkor nekem is máshogy dobog a szívem és én is máshogy készülök arra a napra. A „Fiammal” megyek horgászni!
2015-ben már 12. alkalommal szervezte meg és bonyolította sikeresen a Horgászegyesületek Fejér Megyei Szövetsége (HOFESZ) nyári gyermektáborát. Tavaly minden korábbi rekordot megdöntve, összesen több mint 160 gyermek vett részt a táborban. 4 x 1 hetes turnusokban váltották egymást. A felemelő hírt Nagy Attila, a szövetség elnöke közölte. 2016-ra 200 gyermek táboroztatása a cél, ami az eddigi tendencia alapján reálisnak tűnik. 2015-ben fontos mérföldkőhöz érkezett a tábor. Összefogással és támogatásokkal elkészült egy részben zárt közösségi helyiség, amely a gyermekek állandó védelmét szolgálja és egyben a bázisukká is vált. Itt zajlanak a különféle előadások és vetélkedők. Itt találnak menedéket a táborozók a szikrázó napfény elől, emellett alkalmas a napi háromszori étkezés helyszínének.
Horgászni sokan, sokféleképpen szeretnek. Talán a legtöbben magányosan, mint Chuck Norris a híres akciófilmben. Vagyis ő nem horgászott, de egyedül, magányosan oldotta meg a nagyon gonosz ellenfelek ártalmatlanná tételét. James Bond is magányos ügynökként állt bosszút barátjáért. Ők biztosan egyedül, magányosan horgásznának. Vannak azonban, akik barátjukkal vagy párjukkal kettesben veszik üldözőbe a halakat. Vannak, akik kisebb társaságban élvezik a vízpart és a halak által kínált kikapcsolódási lehetőségeket. Szerencsére sokan, sokféleképpen horgászhatunk. Nem kell egy sémát követnünk, nem kell egyfajta módszert elfogadnunk. Sokszínű, változatos, érdekes világunkban mindenki megtalálhatja a lehetőséget, eldöntheti, hogy kivel vagy kikkel és miként tölti el szabadidejét a vizek partján. Testvéreim leggyakrabban a családunkkal horgászunk.
2015. május 15-én negyedik alkalommal hívtuk meg a környező települések gyermekhorgászait Erdőbényére, a csodálatos zempléni hegyek között megbújó Meszesmajor Horgásztóra. Ezen alkalommal már nemcsak a megszokott 5 község (Bodrogolaszi, Olaszliszka, Szegilong, Tolcsva, Vámosújfalu), hanem Erdőbénye és Sárospatak is képviseltette magát a közel 50 résztvevőt átkaroló versenyen.
Van az a fajta/féle horgászat, amin több célt tűzünk ki magunk elé, amit persze sokkal nehezebb véghezvinni, mint egy-két hasonlóan elhatározott dolgot. Ehhez viszont nem elég csak az, hogy mi igyekezünk és akarunk, hanem ebbe bizony a természetnek is van beleszólása. Egy nem várt front, kellemetlen időjárás és minden olyan apróságnak tűnő dolog keresztbe tehet a horgászatunknak, amit talán mi észre sem veszünk, de a halak igenis érzékenyek rá. Ilyenkor örülünk, ha egyáltalán kapásig el tudunk jutni…
Székesfehérváron és környékén a gyermekek között nagy népszerűségnek örvend a 11 éve futó gyermek napközis horgásztábor. Az 1 hetes turnusokban a résztvevők gyakorlati oktatások mellett szakmai előadásokat, bemutatókat hallhatnak. Megismerkedhetnek különféle horgászmódszerekkel, praktikákkal. Megtanulják a tilalmi időszakok rendjét, a méretkorlátozásokat, a szerelék- és horogkötést. Bemutatják nekik Magyarország halait, köztük a védett halfajokat. Találkozhatnak tapasztalt verseny- és hobbi horgászokkal, teszthorgászokkal.
Egy nem hétköznapi felkérést kaptam a közelmúltban. Az ötletgazda részben Vanessza lányom, illetve osztálytársai voltak. Kitalálták, hogy horgászni szeretnének velem, közösen. Ilyen felkérésre nem lehetett nemet mondani, így úgy döntöttünk, hogy egy szülői értekezleten meghívjuk az osztályt egy közös horgászatra. Gondoltam, biztosan lesz vagy 6-8 gyerkőc, aki szívesen kijön a vízpartra a halakat kergetni. Akkor lepődtem meg igazán, amikor befutottak a visszajelzések, hogy „igen, én is szeretnék horgászni” és ezen visszajelzések száma elérte a 34-et! Hogy hogyan lett a 26 fős osztályból 34 horgász?
Hogy miért lett ez az írás címe? A válasz nagyon egyszerű. Mert élni valóban szép és jó, és csak a természet közelében, tóparton lehet az ember igazán részese egy olyan csodálatos világnak, aminek erői emberfelettiek, álomszerűek, és aminek semmihez sem fogható élményvilágába tényleg csak elvonatkoztatva, képzeletbeli kishajónkon juthatunk el…
A „Gyerekek, horgásszunk együtt!” filmsorozat első részében egy felhívással fordultam a nézőkhöz, pontosabban a gyermekekhez. Az volt a kérésem, hogy küldjék el bemutatkozó anyagukat és én kiválasztom közülük a három legígéretesebbet. Közel 100 pályamű közül Zergi Dániel, Tátosi András és Nagy Soma pályázata tetszett a legjobban, ők nyertek lehetőséget arra, hogy együtt horgásszunk.
Ez év június első napjaiban jelent meg felhívásunk „Gyerekek, horgásszunk együtt!” címmel. Legnagyobb örömünkre a kiírásra több mint 100 pályázat érkezett be. A sok szép pályamű és bemutatkozó írás közül több tucatnyit is ki tudtam volna választani, akikkel örömmel horgásznék, de dönteni kellett. Harmadikként Nagy Soma pályázati anyagát választottam.
Ez év június első napjaiban jelent meg felhívásunk „Gyerekek, horgásszunk együtt!” címmel. Legnagyobb örömünkre a kiírásra több mint 100 pályázat érkezett be. A sok szép pályamű és bemutatkozó írás közül több tucatnyit is ki tudtam volna választani, akikkel örömmel horgásznék, mégis dönteni kellett… Másodiknak Tátosi András pályázatát választottam.